Szeretné ha otthona szárazabb, egészségesebb és szebb lenne penész és dohszag nélkül? Hívjon most és azonnal viszem a megoldást! Ha e-mailben megkeres, vagy üzenetet hagy hamarosan jelentkezünk.
A falszaritas.org hírlevél oldala
NEDVES ÉS SZÁRAZ FALAZATÚ ÉPÜLET ENERGETIKAI JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA
Átlagos méretű tégla építésű családi ház összehasonlító energetikai vizsgálata
a vizsgálat alapját a 7/2006. tnm sz. rendelet által meghatározott és jelenleg érvényben lévő épületenergetikai számítás adja
melléklet: I.
nedves falú korszerűsített épület
energetikai jellemzőjének meghatározása:
oldal: 7-20 II.
száraz falú korszerűsített épület
energetikai jellemzőjének meghatározása:
oldal:21-34 III.
nedves falú korszerűsítetlen épület
energetikai jellmzőjének meghatározása:
oldal: 35-47 IV.
száraz falú korszerűsítetlen épület
energetikai jellemzőjének meghatározása:
oldal: 48-60
ELEMZÉS:
ELÖZMÉNYEK:
Megbízó azzal a kéréssel fordult irodánkhoz, hogy vizsgáljuk meg, milyen mértékben befolyásolja egy épület fűtési költségeit az, hogy szárazak, vagy nedvesek a falazatai.
A vizsgálati indok az, hogy nyilván valóan valamilyen szinten befolyásolhatja egy épület fűtési, üzemeltetési költségeit az, hogy száraz vagy vizes a falazata. A mai energia igények mellett biztosan megtérül egy régi épület teljes körű korszerűsítése. Kérdés viszont hogy eme megtérülést mennyivel ronthatja le az, hogy az érintett épületnek a falalzata vizes, annak hőszigetelése rosszabb? Továbbá mit jelent, ha csak a falazat kerül kiszárításra?
A kiindulási alapot egy átlagos méretű kisméretűtéglából épült lakóépület adja.
A kerámiatégla hővezetési tényezőjét a MSZ 18286/2-80 alapján a Pécsi Tudomány Egyetem Pollach Mihály Műszaki Karának anyagtanszékén vizsgálták be száraz és nedves állapotban.
TÁRGYI ÉPÜLET BEMUTATÁSA:
Az épület 1920 körül épült kisvárosi polgárház. Alaprajzi kialakítását tekintve "L" alakú, tornácos, részben alápincézett. Szerkezeti kialakítását tekintve az alapozása, pince-, lábazat- és felmenő falazatai kisméretű tömör téglából készültek. Pince padló födémszerkezete egy korábbi felújítás során a tégla padozatról beton szerkezetűre lett cserélve. Pince feletti födémszerkezete "porosz süveg "rendszerű. A zárófödém fa anyagú alul és felül borított porfödém. Nyílászárói fa anyagú kapcsolt gerébtokos rendszerű szerkezetek. Fűtése jelenleg hagyományos szilárd tüzelésű egyedi fűtőegységekkel.
A KÍSÉRLETI KONCEPCIÓ ISMERTETÉSE:
A kiindulási alap az volt, hogy adott épület teljes korszerűsítésen esik át, amely a homlokzatok, födémek, padozatok utólagos hőszigeteléséből és nyílászáró cseréből valamint fűtéskorszerűsítésből áll.
A vizsgálat során kiszámítjuk, hogy az épületkorszerűsítés mennyiben, eredményes abban az esetben, ha vizes az épület falazata, vagy ha száraz, illetve ha nincs korszerűsítés csak a falazatai kerülnek kiszárításra.
A KISÉRLET SORÁN ALKALMAZOTT ADATOK:
Az első és második (I.-II.) esetben a homlokzati falazatokra 8 cm expandált polisztirol hőszigetelés került beépítésre.
A felső zárófödémre 10 cm ásványgyapot hőszigetelés került.
A földszinti padló alatti pincefödém tetejére új rétegrenddel 8 cm expert polisztirol hőszigetelés került beépítésre.
A homlokzati nyílászárók korszerű fa hőszigetelt üvegezéssel ellátott szerkezetekre lettek kicserélve 1,3 hő átbocsájtási tényezővel.
A harmadik és negyedik (III.-IV.) esetekben az épület korszerűsítetlen marad.
Az első és harmadik (I.-III.) esetben az épület falazata a földszinti padlótól számított 1,5 m magasságig vizes. A tégla víztartalma 20,32 %, hővezetési tényezője 1,12 W/m2K
A második és negyedik (II.-IV.) esetben az épület földszinti falazata légszáraz. A tégla víztartalma 5 %, hővezetési tényezője 0,58 W/m2K
A VIZSGÁLAT ISMERTETÉSE:
A számításokat a 7/2006. TNM számú rendelet alapján készítettük el.
A vizsgálat során az alábbiak lettek meghatározva:
A határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői,
a fűtött és fűtetlen terek közötti határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezői
nyílászárók
hőhidakból eredő hőveszteségek
az épület fajlagos hőveszteség tényezője
a fűtés éves fajlagos hőveszteség tényezője
az épület nyári túlmelegedési kockázatának vizsgálata
az épület fűtésének fajlagos primer energia igénye
az épület hálózati melegvizének fajlagos primer energia igénye
az épület összesített energetikai jellemzőjének meghatározása
A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ELEMZÉSE KORSZERŰSÍTETT ÉPÜLET ESETÉN:
A két vizsgálat összehasonlítása során megállapítható hogy bár az egész épület korszerűsítve lett a jelenleg általánosan elfogadott korszerűsítési követelményeknek megfelelően, mégis a száraz és vizes falak esetén jelentős különbséget lehet tapasztalni annak ellenére, hogy a vizes falaknál a falazat csak 1,5 m-ig volt vizes.
A számításokat tovább folytatva megállapítást nyert, hogy bár az épület fűtéskorszerűsítésen ment keresztül a fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye közt is jelentős a különbség:
ÉPÜLET ÉVES NETTÓ FŰTÉSI ENERGIA IGÉNYE (QF)
A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES
A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
18.186,66 kWh/a
14.432,71 kWh/a
KÜLÖNBSÉG: 21%
A számítások összegzéséül elmondható hogy az épület korszerűsítése során, teljes korszerűsítést figyelembe véve jelentős energia takarítható meg a teljes üzemelés (fűtés, világítás, melegvíz előállítás) energia felhasználása esetén is.
ÉPÜLET ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐJE (EP)
A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES
A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
175,78 kWh/m2a
152,53 kWh/m2a
KÜLÖNBSÉG: 13%
A fentiekből következik, hogy a hamarosan érvénybe lépő energetikai osztályba sorolásnál a jelenleg elfogadott és alkalmazott teljeskörű korszerűsítésnél is egy minősítési osztálykülönbséget jelent az, hogy a felújításra szánt épületnek száraz, vagy vizes a fala.
ÉPÜLET ENERGETIKAI MINŐSÍTÉSE "A"-TÓL "I"-IG
A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES
A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
B
A
80%
69%
ÖSSZEFOGLALÁS:
A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy amennyiben egy teljes szigetelési és gépészeti korszerűsítésen átesett épület falazatai
1,5 m magasságig vizesek,
a fűtési energia igénye 21%-kal az épület üzemeltetéséhez szükséges teljes energia igénye pedig 13%-kal nagyobb.
A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ELEMZÉSE, KORSZERŰSÍTETLEN ÉPÜLET ESETÉN:
A két vizsgálat összehasonlítása során megállapítható hogy a különbség pusztán a falazat kiszáradása esetén is jelentős lesz.
A számításokat tovább folytatva megállapítást nyert, hogy bár az épületnél nem lett utólagos hőszigetelés és fűtéskorszerűsítés végezve, a fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye mégis jelentősen csökken:
ÉPÜLET ÉVES NETTÓ FŰTÉSI ENERGIA IGÉNYE (QF)
A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES
A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
47.372,91 kWh/a
31.448,9 kWh/a
KÜLÖNBSÉG: 34%
A számítások összegzéséül elmondható hogy az épület falazatainak kiszárításával is jelentős energia takarítható meg a teljes üzemelés (fűtés, világítás, melegvíz előállítás) energia felhasználása esetén is.
ÉPÜLET ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐJE (EP)
A FALAZAT 1,5 M MAGASSÁGIG NEDVES
A FALAZAT SZÁRAZ KISZÁRÍTOTT
356,51 kWh/m2a
257,9 kWh/m2a
KÜLÖNBSÉG: 28%
A fentiekből következik, hogy a hamarosan érvénybe lépő energetikai osztályba sorolásnál, bár az épületnél nem lesz korszerűsítés végezve, a falazat szárazzá tételévelkét minősítési osztályt lehet előrelépni.
A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy amennyiben tárgyi épület falazatai 1,5 m magasságig vizesek,
a fűtési energia igénye 34%-kal
az épület üzemeltetéséhez szükséges
teljes energia igénye pedig 28%-kal csökkenthető azzal, hogy a falazatai kiszárításra kerülnek.
Tehát tárgyi épület alaphelyzetben nedves falakkal, korszerűtlen hőszigeteléssel és épületgépészettel a még megengedett energiafelhasználás felé esik: 161%.
Az épület kiszárításával az energiaigény 44%-al csökken
Ha a vizes falú épület teljes korszerűsítésen esik át, de a falai vizesek maradnak a csökkenés 81%-os már megfelel, de nem éri el a legjobb minősítést így: 80%.
Ha a felújítás a falszárítással is kiegészül, akkor a csökkenés 92%-os és eléri a legkorszerűbb "A" minőségi osztályt 69%.
; "penesz_gomba")
; "peneszes_pince")
; "fal_gombasodas")
